Holdfogyatkozás

Évente csak néhányszor fordul elő, hogy újhold és telihold idején pontosan egy vonalban van a három égitest. Ilyenkor a Föld vagy a Hold egymás árnyékába kerül, ekkor beszélünk fogyatkozási jelenségről. A holdfogyatkozás teliholdkor figyelhető meg. Lehet teljes vagy részleges, attól függően, hogy a Hold teljesen vagy csak részben halad át a Föld árnyékkúpjában. A Hold teljes holdfogyatkozáskor sem sötétedik el teljesen, vörös fényben dereng. A napfogyatkozás újhold idején alakul ki. Ha a Hold árnyéka a Földre vetődik, mi azt látjuk, hogy a Hold teljesen vagy részlegesen eltakarja a Napot. A Hold árnyékkúpjának sávjában teljes, a félárnyékban pedig részleges napfogyatkozás figyelhető meg.

A Föld és a Hold közös tömegközéppont körüli keringése okozza a tengerjárást. Ez azt jelenti, hogy a tenger szintje ugyanazon a helyen naponta kétszer emelkedik (dagály) és kétszer süllyed (apály). A magasvíz mindig a Földnek éppen a Hold felé néző oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalán lévő tengerekben áll be. A Hold felé néző oldalon a dagályt a Hold vonzóereje, az átellenes oldalon pedig a közös tömegközéppont körüli keringésből fakadó centrifugális erő kelti.